Gombagyűjtés szabályai

Annak érdekében, hogy a gombagyűjtés a kezdő gombászok számára is kellemes élmény legyen és sikereket érjenek el, érdemes betartani néhány alapvető szabályt és megfogadni néhány tanácsot.

1. Öltözet és felszerelés

Ruhának és lábbelinek válasszunk olyat, ami kényelmes, bírja a terepen és bozótos helyeken való közlekedést. Általában a kiránduló és túra ruházatok tökéletesen megfelelnek erre a célra. A gombagyűjtés alapvető kelléke a kosár és egy éles kés. Javasolt, hogy legyen nálunk innivaló, világító eszköz és telefon arra az esetre, ha eltévednénk vagy ránk sötétedik, mivel gyűjtögetés közben könnyen elveszíthetjük az irány érzékünket. Hasznos segítség lehet egy térképes mobil applikáció is, amivel nyomon tudjuk követni az útvonalunkat és be tudjuk jelölni a jó gombász helyeket, hogy legközelebb is visszataláljunk oda.

2. Mibe gyűjtsük a gombát?

Gombagyűjtéshez mindig kosarat használjunk. Olyat, ami természetes anyagból készült. Legjobb erre a fonott vesszőkosár, ami szellős tárolást biztosít. Ezt kibélelhetjük papírral vagy kendővel, hogy tisztán tartsuk a kosarunkat. Ha nincs kéznél kosár, akkor egy papír kartondoboz is jó szolgálatot tehet. Ennél egy hátrány lehet, hogy a gombától átnedvesedhet a doboz és kiszakadhat. Soha ne használjunk nejlon szatyrot, zacskót vagy műanyag vödröt, mert ezekben a gomba könnyen összetörik és felismerhetetlenné válik, továbbá befülled, ezáltal gyorsan romlásnak indul.

3. Mikor gyűjtsünk gombát?

A legtöbb gombafaj megjelenését első sorban a nedvesség és a hőmérséklet határozza meg, de kellő elszántsággal szinte bármelyik évszakban gyűjthetünk étkezési gombát. Az igazi gombaszezon nyár végén és ősszel van, de több faj is csak egy bizonyos évszakban jelenik meg. Tavasszal találkozhatunk például kucsmagombákkal, illetve ősz végén vagy télen, az alacsonyabb hőmérsékletet kedvelő kései laskagombával vagy téli fülőkével.

4. Hol gyűjtsünk gombát?

Figyelembe kell venni és be kell tartani az adott területre vonatkozó törvényi és rendeleti előírásokat, tulajdonjogokat, amelyek megengedik, vagy épp korlátozzák a gombagyűjtést.

A gombagyűjtéssel kapcsolatos, valamint az egyéb ide tartozó jogszabályokról bővebben ITT olvashat.

Gomba szinte mindenhol terem. Lomberdőben, fenyőerdőben, mezőn, legelőn, földön, fakorhadékon, kertekben, parkokban, de akár még a város közepén is. Amennyiben kosarunkat jó minőségű étkezési gombával szeretnénk megtölteni, akkor jó gombatermő helyeket kell keresnünk.

Lomberdőben savanyú talajú foltokat keressünk. Sok ehető gomba az ilyen területet kedveli, amit arról lehet felismerni, hogy viszonylag kevés a lágy szárú aljnövényzet, de annál gyakoribbak a mohával borított részek. Érdemes figyelni az erdőtársulást is, tölgy- és bükkfák alatt mindig érdemes keresgélni. Megfelelő időben rókagombát és vargányát is találhatunk.
A fenyvesekben tavasszal viszonylag kevés gomba terem, inkább nyár végén vagy ősszel érdemes felkeresni ezeket a helyeket. Itt is érdemes megfigyelni a fafajokat, mivel egyes gombák más-más fenyőféléket kedvelnek. Fenyvesekben fenyő-pereszkét, rizikét vagy fenyőtinórut szedhetünk nagyobb mennyiségben.
Legeltetett mező szintén jó gomba lelőhely lehet. A trágyázott táptalaj több ehető gombának biztosít életteret. Itt csiperkékkel, szegfűgombával tölthetjük meg a kosarunkat.
Keresgélés közben mindig vessük egy-egy pillantást a kidőlt fákra, korhadó fatuskókra is. Számos ehető gombafaj terem meg rajtuk. Például laskagomba, gévagomba vagy tuskógomba.

Fontos megemlíteni továbbá, hogy hol ne gyűjtsünk étkezésre gombát. Ilyen helyek például a mezőgazdasági és ipari területek környezete. Ezeken a részeken vegyszereket használhatnak és a környezetszennyezés mértéke is magas lehet. Kerüljük az autópályák, utak környékét valamint a városi környezetet a légszennyezés miatt. Ne szedjünk gombát temetőben, laktanyában, szeméttelep közelében és hasonló terhelt környezetben. A gombák képesek felszívni és elraktározni az élőhelyről származó káros anyagokat.

5. Hogyan gyűjtsük a gombát?

Mindig tartsuk be a természet- és környezetvédelmi rendelkezéseket, valamint az erdőkre vonatkozó előírásokat is.

Próbáljuk minél szakszerűbben gyűjteni a gombát, annak érdekében, hogy ne okozzunk kárt a természetben. A termőtestet válasszuk el a talajtól, csavarjuk ki a tönköt a helyéről, majd a keletkezett mélyedést temessük be vagy takarjuk be avarral, hogy a szabaddá vált gombafonalak ne száradjanak ki. Amennyiben a gombát fáról szedjük, egy éles késsel nyúljunk alá és vágjuk le róla. A gondos gombagyűjtő nem hagy maga után semmi nyomot, az erdő tiszta marad mögötte.

A begyűjtött termőtesteket célszerű már az erdőben megtisztítani a rátapadt talajtól, levelektől, törmeléktől annak érdekében, hogy ne piszkoljuk össze a már a kosarunkban lévő gombákat. Ügyeljünk arra, hogy az esetleges különleges ismertető jegyek ne sérüljenek meg, mint például a gallér, a bocskor vagy a burokmaradvány. Ezek a későbbiekben segítségül szolgálhatnak a faj beazonosításánál és meghatározásánál.

6. Milyen gombát gyűjtsünk?

Csak saját vagy családi szükségletre elegendő mennyiségű gombát gyűjtsünk, ne legyünk telhetetlenek. A rendelet ezt nevezi egyéni szükségletnek, ami személyenként, naponta 2 kg. Kizárólag olyan gombát gyűjtsünk étkezési célra, amit már jól ismerünk. Csak a kifejlett, friss és egészséges termőtesteket szedjük le. A túl fiatal vagy öreg, továbbá kukacos, rágott, penészes, romlott, ázott vagy fagyott példányok étkezési szempontból értéktelenek, hagyjuk ezeket termőhelyükön, ezzel is biztosítva a spórák szétszóródását és a szaporodást. Egyúttal az ilyen gombák több élőlénynek is búvóhelyül illetve táplálékul szolgálnak.

A ritka és védett gombafajokat kíméljük, ne szedjük le őket. A védett gombák és zuzmók listáját ITT találja.

Az ehető fajok ismerete mellett fontos néhány halálosan mérgező gombafaj biztos felismerése, ezeket szintén ne szedjük le.

Például:

• gyilkos galóca
• fehér galóca
• húsbarnás őzlábgomba
• fenyves sisakgomba
• kénsárga pókhálósgomba
• mérges pókhálósgomba

A felismert mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombákat hagyjuk érintetlenül, ne rúgjuk fel, ne tapossuk szét. Ezek is részei és fontos elemei a természetnek. Minden olyan gombát tekintsünk mérgezőnek, amik számunkra ismeretlenek.
Az általunk nem ismert gombákból határozás céljából maximum 2-3 darab, lehetőleg különböző fejlettségi szintű példányt gyűjtsünk. Ezeket ne tisztítsuk meg és ne vágjunk le róla semmit, ügyeljünk arra, hogy a különleges ismertető jegyek megmaradjanak, valamint jegyezzük fel a lelőhelyet és a környező növényeket. Az ilyen termőtesteket mindig elkülönítve tároljuk a többi gyűjtött gombától. A legjobb erre a célra egy papírzacskó vagy kis dobozka.

Földalatti gombák gyűjtését külön jogszabály taglalja. Erről bővebben ITT olvashat.

7. Általános szabályok

Legyen alapvető ismeretünk a legfontosabb mérgező gombákról, mindenek előtt a gyilkos galócáról és annak közeli rokonairól.
Ne kóstoljuk meg és ne vegyük a szánkba a gyűjtött, nyers gombát. Már egyetlen kóstolási próba is súlyos mérgezést okozhat, gyilkos galóca esetén halálhoz vezethet. Ez alól kivételt képeznek a galambgombák (amennyiben azokat 100 százalékos bizonyossággal sikerült meghatározni nemzetség szintig), ugyanis azoknál az íz fontos határozó bélyeg lehet.
Idegen tájakon és országokban legyünk elővigyázatosak. Olyan fajokkal is találkozhatunk, amik hasonlítanak az általunk ismert ehető fajokhoz, de ennek ellenére mérgezőek lehetnek.
Használjunk gombász könyveket, gombahatározókat annak érdekében, hogy tudásunkat bővíthessük. Amennyiben komolyabb ismeretre szeretnénk szert tenni, érdemes részt venni gombász tanfolyamon vagy képzésen.

8. Gombaminősítés

A gyűjtött gombatételt minden esetben vigyük el végzett gombaszakértőhöz és a kosár teljes tartalmát vizsgáltassuk meg. Csak a gomba kifogástalan ellenőrzése véd meg minket a gombamérgezéstől. A gombaszakértő átvizsgálja a gyűjtött tételt, elkülöníti a mérgező és nem ehető gombákat, majd visszaadja a fogyasztásra alkalmas példányokat.

9. A gomba tisztítása, előkészítése

Szakszerűen kosárba gyűjtött és már ellenőriztetett gombákat mielőbb tisztítsuk meg és lehetőség szerint minél előbb használjuk fel. A nyers gomba könnyen és gyorsan romlik. Ha nincs időnk a gyűjtés napján elkészíteni, akkor tegyük hűtőbe, szellősen, egy rétegben kiterítve. A hideg meggátolja a bomlási folyamatokat illetve lelassítja a gombában található kártevők életfunkcióit.
Szárazon tisztítsuk meg a gombát a még megmaradt talaj és levél daraboktól. Ezután mossuk meg folyó vízben. Soha ne áztassuk, mert a termőtest magába szívja a vizet. Az előkészítés során vágjuk ki az esetlegesen megmaradt rágott vagy kukacos részeket. Mielőbb süssük, főzzük meg vagy tartósítsuk a gombákat.

10. Gombafogyasztás

• Aki nem vizsgázott gombaszakértő, az soha ne készítsen el úgy gombás ételt, hogy előtte azt nem ellenőriztette.
• Soha ne fogyasszunk nyersen gombát. Mindig süssük vagy főzzük meg alaposan. Ez alól kivételt képeznek a szarvasgombák, amiket fűszergombaként használhatunk az ételre reszelve vagy vékonyra szelve.
• Kerüljük a nagy mennyiségű gomba fogyasztását. Túl sok gomba egyidejű elfogyasztása emésztési gondokat okozhat.
• A gombát elkészítés előtt lehetőleg apróra daraboljuk fel és fogyasztáskor az ételt mindig alaposan rágjuk meg.

• Ne adjunk gombás ételt kisgyerekeknek vagy érzékeny gyomrú embereknek.

• Az elkészített ételt ne tároljuk 1 napnál tovább, lehetőség szerint az elkészítés napján fogyasszuk el.

• Hosszabb idejű tárolásra fagyasszuk le vagy szárítsuk meg a gombát. Szárításra szellős, napos, meleg helyet válaszunk, majd az alaposan megszárított gombát légmentesen lezárt üvegben tároljuk. Továbbá alkalmazhatunk egyéb tartósítási módszereket, mint például savanyítás.

11. Teendők gombamérgezés esetén

A gombamérgezésekről bővebben ITT olvashat.

Valódi gombamérgezés tünetei az elfogyasztott gombafaj toxin tartalma szerint néhány perctől több óráig terjedően lépnek fel. Amennyiben az első tünetek jelentkezésekor gombamérgezés gyanúja merül fel, azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha a tünetek a gombafogyasztást követően 6-20 óra múlva jelentkeznek, akkor az életveszélyes mérgezést jelenthet, haladéktalanul kórházba kell szállítani a beteget.
Az orvos megérkezéséig szükség szerint elsősegélyben kell részesíteni a gombamérgezett személyt. A gyors, szakszerű beavatkozás életmentő lehet.

Elsősegélynyújtás gombamérgezés esetén:

• Az orvos vagy mentők értesítése.
• Első feladat a beteg hánytatása. A hányadékból mintát kell venni az orvos vagy kórház számára. Ez általában nem okoz gondot, mert a leggyakoribb tünet a hányás.
• Amennyiben magától nem hány a beteg, garatizgatással, vagy langyos, sós víz itatásával lehet meghánytatni. Ezután keserűsót, orvosi széntablettát kell beadni vízben vagy teában.
• Amennyiben a beteg sokat hány vagy erős hasmenése volt, gondoskodni kell a bőséges folyadékpótlásról cukros víz vagy tea formájában.
• Az elsősegélynyújtónak a helyszínen kell maradni az orvos vagy mentők megérkezéséig.
• Eszméletlen beteget nem szabad hánytatni vagy itatni. Úgy kell elhelyezni, hogy nyálát, váladékát ne tudja lenyelni, légutai állandóan szabadon legyenek.
• Gombamérgezés esetén a gombából fogyasztó, de egyelőre még tünetmentes személyeket fel kell kutatni.

• A gomba meghatározásához minden gombamaradékot, tisztítási hulladékot, ételmaradékot, hányadékot vagy székletet meg kell őrizni és el kell különíteni az orvos vagy kórház számára.